A musical t�rt�nete

 Musical comedy, musical play - gyakran haszn�lt fogalom, de mit is jelent �s honnan ered val�j�ban a musical, a huszadik sz�zad meghat�roz� sz�npadi zen�s m�faja? Nos, a musical Amerik�ban, eg�sz pontosan New Yorkban, a Broadway sz�nh�zaiban sz�letett, �s egyes szerz�k eg�szen az 1700-as �vekig vezetik vissza a kezdet�t. Modern, mai sz�nh�zi jelens�g, amely a kiss� fellegekben j�r� operettekkel ellent�tben a mindennapi �let�nkh�z, gondjainkhoz, szenved�lyeinkhez k�t�dik. Szerz�i sz�m�zt�k az olcs� szentimentalizmust, az operettklis�ket �s az operettek nyakatekert logik�it, hely�kre a val�di irodalom logik�j�t �ll�tott�k.

   A musical jellemz�je a modern dallamvezet�s, a modern ritmusok �s a nagy zenekarok haszn�lata. Felhaszn�lja a sz�zad zenei term�s�nek harm�ni�it, zenekari �s vok�lis effektusait - �s mindazokat a hangszereket is, amelyek az elm�lt sz�z �vben ker�ltek be a zenekari �rokba. Sz�let�si helye �s els� szerz�i folyt�n sokat mer�tett a dzsesszb�l. Az �tt�r�k k�z�l els�k�nt tal�n Irving Berlin nev�t �rdemes megeml�teni, aki az els� vil�gh�bor� idej�n �rta Yip-Yip Yaphank c�m� zen�s kom�di�j�t. Vele egyid�ben dolgozott Jerome Kern, aki hallhatatlann� lett Mississippi-dal�val, Showboat (Showhaj�) c�m� musicalj�b�l pedig film is k�sz�lt. (Ez a k�s�bbiekben �ltal�noss� v�lik: minden sikermusical a filmv�sznon „v�gzi”, n�melyik t�bb �zben is.) Cole Porter ugyancsak az �tt�r�k k�z� tartozott, az � legismertebb m�ve tal�n a Cs�kolj meg, Kat�m!

   A musical t�rt�net�ben fordul�pontot jelentett az Oklahoma, amelyet 1943-ban mutattak be a Broadway-n �s t�bb mint k�tezerszer j�tszott�k egyfolyt�ban. Szerz�i Oscar Hammerstein II �s Richard Rodgers voltak, cselekm�nye pedig f�lt�kenys�gi dr�ma, t�megvereked�s volt, ami m�r el�gg� elt�volodott a klasszikus operettek vil�g�t�l. Siker�re jellemz�, hogy a Broadway ut�n egy New York-i t�rsulat 71 v�rosban j�tszotta, egy m�sik t�rsulat pedig 251 v�rosban adta el�. Rodgers nev�hez f�z�dik a m�sodik vil�gsiker, a K�rhinta is, amelynek t�m�j�t Moln�r Ferenc Liliom c�m� dr�m�j�b�l mer�tette �s a Muzsika hangja is.

   Az els� szerz�k k�z�tt kell megeml�teni Georges Gershwin, a szimfonikus jazz megteremt�j�nek nev�t is, aki alkot� p�ly�ja utols� szakasz�ban �lesen politiz�l� zen�s kom�di�kat �rt. Ugyancsak az els�k k�z�tt eml�tend� a zseni�lis n�met Kurt Weil is, aki a Broadway-n is megfordult (n�lunk a Koldusopera a legismertebb m�ve). �ket megsz�ml�lhatatlan mennyis�g� sikeres szerz� k�vette, k�zt�k olyanok, mint p�ld�ul Leonard Bernstein, aki a West Side Storyval v�lt halhatatlann� vagy Frederick Loewe, aki a My Fair Ladyvel tette le n�vjegy�t.
   John Kander �s Fred Ebb neve megker�lhetetlen, ha musicalekr�l van sz�: Kabar� c�m� musicalj�k megd�bbent� �jszer�s�g�vel keltett felt�n�st, �s nyolc Tony-d�jat nyert. A darabb�l 1972-ben Bob Fosse forgatott filmet Liza Minellivel, ami m�g a sz�npadi v�ltozatn�l is nagyobb siker volt, �s kilenc Oscart gy�jt�ttek be �rte az alkot�k. A szerz�p�ros legismertebb sl�gere a „New York, New York”, ami ma m�r jazzstandardnak sz�m�t (eredetileg Martin Scorsese azonos c�m� filmj�hez �rt�k). A Kabar� mellett a Chicago a legismertebb �s legt�bbet j�tszott darabjuk, amelyet 1975-ben mutattak be a Broadway-n Bob Fosse koreogr�fi�j�val �s rendez�s�vel.

   A Broadway mellett a londoni West End a musicalvil�g m�sik k�zpontja. Noel Coward �s Ivor Novello sz�mtalan sikeres darabot �rt, de Londonra igaz�b�l Andrew Lloyd Webber kapcs�n figyelt fel a vil�g, aki szinte ontotta �s ontja mag�b�l a musicaleket, rockoper�kat: a k�ztudatba a J�zus Krisztus Szuperszt�r c�m� darabj�val robbant be, b�r m�r kor�bban is nagy sikerrel j�tszott�k a J�zsef �s a sz�nes, sz�lesv�szn� �lomkab�t c�m� musicalj�t. Napjainkban tal�n Az Operah�z fantomja a legn�pszer�bb darabja, b�r a Macsk�k �s az Evita sem vesztett n�pszer�s�g�b�l.